Végre befejeztük tegnap este a nagy sütés-főzést. A dorozsmaival lezárva elteszem ezt a nagy felhajtást jövőre. Az igazat megvallva, bár kifáradtam, imádtam ezt a sütésmaratont. Tanultam is pár új dolgot. Többek közt egy szuper fincsi krém elkészítését. Amúgy a dorozsmai a kedvencem. Nem is értem, miért nem csinálunk többet. Igazán nem nehéz, jó, nincs kész valami gyorsan, de nem ördöngös mutatvány. Azért anyum is megtanulta az idén, hogy ha tésztalapot süt a sütihez, akkor ne a legfelső állványra tolja be a tepsit, mert felragad az egész a sütő tetejére. Azért megmentettük.

A nagy készülődés letudva, de most jön igazán az izgalom. Ajándékozás. Bevallom, szinte nem is izgat, mit kaptam. Nem kértem semmit. Totál meglepetés lesz. Viszont idén igazi ajándéközön lesz, pedig elég szerényre terveztük a karácsonyt. Na jó, ez jó vicc volt. Csak a menü kétszer annyiféle kajából áll, mint tavaly. De idén azért lesz különösen sok ajándék, mivel nevelő apum is beszállt az ajándékozásba, na meg barátom is. Anyumnak is vett mindenki ajándékot. 12 csomagot készítettem. Csináltam címkéket mindenkinek és szétosztottam. Anyumnak sok kellett, bár állította, hogy kevés ajándékot vett, mégsem volt elég neki a 20 címke.

Na jó, azért mégis várok egy ajándékot. Azt, amelyiket barátom nekem szánt. Már mindenkinek elmesélte, hogy mi az, hogy szerezte meg, úgyhogy kíváncsi vagyok.

Szerencsére ma már jól vagyok, nem örültem volna neki, ha pont karácsonykor, ami életem egyik legjobb karácsonya lehet, beteg leszek valami hasfájós vírus miatt. A hétvégém elment az orvoshoz járással, de legalább tudom, hogy nem az volt a bajom, ami miatt aggódtam, sőt, semmi bajom. Diéta és sok folyadék. Tényleg jobban vagyok, bár az a fránya köhögés és nátha is elmúlhatna már.

Tudom, hogy csak vonzom a bajt, de annyira jó lenne már egy kis hó. Igen, a hó hideget jelent, az pedig betegséget, de nem tehetek róla. Egyszerűen imádom. Az a csodás látvány. Na meg persze Bobika is imádja. Olyan édi, amikor ugrál a hóban. 

Holnap színház, ma családi karácsonyozás és átmegyünk mamámhoz is. Sajnos, Dave-em nem jön, mert ugye náluk is ma van családi karácsony és nem is értem, miért, amikor mindig 25-én vagy 26-án szoktunk menni mamámhoz, és most, amikor már tényleg számítana, akkor pont 24-én megyünk. Így nem tud jönni mamámhoz, én pedig hozzájuk. Szuper. :/ Végül is mindegy, a lényeg, hogy este itt lesz és akkor együtt karácsonyozunk. Amúgy is itt lesz utána két napig.

Remélem, minden jól alakul, nem lesz veszekedés, civakodás, beszólogatás, semmi baki. Minden rendben van, most már jó lenne nem elrontani.